Egy kedves őszi vers:
Kányádi Sándor: Szeptemberi töprengés
Hogyha nekem szárnyam volna,
délre szállnék, mint a gólya.
Nem kellene óvodába
járnom, aztán iskolába.
De azért jó mégse volna
elrepülni, mint a gólya.
Édesanyám bánatában
folyton sírna énutánam.
Le is teszek végleg róla,
csak azért se leszek gólya.
Inkább járok, óvodába
azután majd iskolába.
S mire mindent én kijártam,
s mégse nőne ki a szárnyam,
tudom már, hogy mit csináljak:
elszegődöm pilótának.
Hogyha nekem szárnyam volna,
délre szállnék, mint a gólya.
Nem kellene óvodába
járnom, aztán iskolába.
De azért jó mégse volna
elrepülni, mint a gólya.
Édesanyám bánatában
folyton sírna énutánam.
Le is teszek végleg róla,
csak azért se leszek gólya.
Inkább járok, óvodába
azután majd iskolába.
S mire mindent én kijártam,
s mégse nőne ki a szárnyam,
tudom már, hogy mit csináljak:
elszegődöm pilótának.
Ma ajánlanék egy nagyon jó blogot, ahol minden ünnephez, évszakhoz illő verseket, mondókákat, találóskérdéseket találtok. (És még sok más hasznos dolgot) A fentit is ott találtam. Jó olvasgatást!
