Minden napra egy játék

Mára csak egy kép.

Potyog a vadgesztenye! Ezt egyrészt azért írom, hogy vigyázzatok a fejetekre, nehogy megtámadjon benneteket egy, másrészt pedig lehet gyűjteni, és mindenfélét alkotni belőle! Ötleteket vehetünk Bartos Erika Zsákbamacska című könyvének 6. oldaláról és innen is.
Mi most egy helikoptert készítettünk. Nem egy kétperces munka. Közben a gyerekek a gyufával olyat játszottak, mint Kingáék a színes fapálcikákkal.




A propeller a dm-es mélyhűtőtasak (Profissimo) zárózsinegéből készült. A ragasztásokat ragasztópisztollyal csináltam.

Noncsi és Bubi is ajánlotta Marék Veronikát. Igen, mi is nagyon szeretjük a könyveit. Mi a Boribon és Annipanni összest olvastuk rongyosra, de a Kippkopp mesék is nagyon aranyosak. Az a jó ezekben a könyvekben, hogy már az 1 év alatti gyerekek is élvezik, mert egy képhez csak egy-két mondat tartozik (Bartos Erika könyveiben is ez a jó, de róla majd később). Marék Veronikától nagyon szeretjük még a Csúnya Kislányt (fürdeni és fogatmosni nem szerető gyerekeknél próbálkozhatunk esetleg ezzel a mesével. Hátha jobb belátásra bírhatjuk őket) és az Öcsi és Bátyót (két testvér civakodásairól).





Jó Mikulás vagy karácsonyi ajándék lehet a Télapó és Ezüstmackó. Nagyon kedves mese Marciról, aki felkeresi a Télapót, hogy kérjen tőle még egy Ezüstmackót, amivel kiengesztelheti testvérét.



A kockásfülű nyúllal most kezd ismerkedni Máté. Már kapható könyvben is!

Feltétlenül nézzétek meg Marék Veronika honlapját! Egyrészt itt tájékozódhattok a megjelent könyveiről, másrészt vannak kifestők, és a legeslegjobb: a szójátékok! Tessék egytől egyig mind megtanulni és a gyerkőcöket (és felnőtteket is!) elkápráztatni vele!

A már lestrapált, akkumulátorától megfosztott telefonok mellé készítettünk egy mobilt papírból is. Vastag papírból kivágtam, félbehajtottam, rárajzoltam a kijelzőt és a gombokat. Aztán felhívtuk vele a létező összes ismerősünket.

Miután nem csak játszani, hanem olvasni is sokat szoktunk, arra gondoltam, hogy írok a kedvenc mesekönyveinkről is.
Új mesekönyvet választani nem könnyű dolog. Először is olyan nagy a választék, hogy az ember nem bírja átlátni, és vannak közöttük lélegzetelállítóan gyönyörű, és meglehetősen vacak könyvek is. Másodszor, ha elmegyek a gyerekekkel egy könyvesboltba, általában Máté kéri, hogy olvassak el neki néhány mesét, és én olvasás közben rohangálok Danika után, hogy visszapakoljam a polcra a könyveket, amiket levett megnézni. Hát így nem igazán tudok a választékra koncentrálni. Így marad a net és mások véleménye.
Először mindig az illusztrációkat nézem meg. Ha ez nem tetszik, általában már bele sem olvasok, annyira zavarnak a csiricsáré, minden kedvességet nélkülöző képek. Így már azért szűkül a megvásárolható könyvek listája. Jó forrás a könyvtár. (Akinek elérhető közelségben van a Központi Szabó Ervin Könyvtár Gyerekkönyvtára, annak nagyon ajánlom!) Itt kicsit kényelmesebben lehet még gyerekekkel is böngészni, és ha melléfognánk, akkor sem kell a fejünket a falba verni, hogy ezért miért adtunk ki ennyi pénzt. Legközelebb becserélhetjük valami jobbra. És ha valamelyik könyvbe annyira beleszeretünk, hogy nem tudunk tovább nélküle élni, még mindig elmehetünk a könyvesboltba és megvásárolhatjuk.
Ha van kedvetek, írjátok meg ti is a kedvenc mesekönyveitek címét. Szeretnék minél több jó mesét megismerni, és a gyerkőceimmel megismertetni!

Az első legyen akkor egy nagyon kedves, kisfiúknak való könyv: May Szilvia: Imbusz mester autót épít Illusztráció: Pikler Éva



A mese egy autószerelőről, Imbusz mesterről szól, aki a világon minden autót meg tud javítani. Egy napon egy nagyon rozoga autót visznek a műhelybe, gazdája nem is akarja megjavíttatni, csak otthagyni a roncsot. Az autóból előkerül Pudlimász, a háromlábú kutya, akit Imbusz mester megsajnál, ezért felfogadja segédjének és épít neki egy autót, hogy könnyebben el tudjon menekülni az őt üldöző kutyák elől.
Nagyon kedves rajzok, könnyen érthető szöveg. Az lehet, hogy izgágább gyerekeknek kicsit hosszú egyszerre.
3 év felettieknek.

Ez olyan, mint a tegnapi. Egy kisfiú egyedül van, szomorú. Hát hívja a barátait játszani. És azok csak jönnek szépen egymás után. Ha valaki úgy gondolja, a számolást is gyakorolhatja vele.

Tudom, hogy nem egy nagy újdonság, biztosan már ti is százszor készítettetek ilyeneket, de mi ma ezt csináltuk a fiúkkal, és nagyon örültek neki. A papírt harmonikaszerűen összehajtogatjuk rárajzolunk egy autót, kivágjuk, ügyelve arra, hogy a széleken ne vágjuk szét a papírt. Én kivágtam, aztán együtt kiszíneztük. Máténak tetszett, hogy összehajtva csak egy autó van, aztán jön még egy és még egy, míg szép kis dugó nem lesz.

Nyáron többször is raktunk tüzet, sütöttünk szalonnát. A gyerekek persze imádták, ígyhát le is festettük. Dani kezét bekentük piros és sárga festékkel. Kétszer a papírra nyomtuk. Mikor megszáradt, Máté faágakat és újságpapír galacsinokat ragasztott alá.

Ez a vers jó alternatíva a Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra ...kezdetű mondókára.

Csanádi Imre: Gomba

Megyek, megyek, mendegélek,
Kerek erdőn keresgélek.
Vackort, vadrózsát
Virág szagú szamócát
Nagy kalapos gombát,
de nem a bolondját!

Megtetszett ez az ötlet itt, és mivel kavics mindig van nálunk itthon, készítettünk egy asztalkát és egy széket.
Kiválogattuk a megfelelő kavicsokat és ragasztópisztollyal összeragasztottuk.
Danika tesztelte: ha földhöz csapkodjuk őket, szétesnek a ragasztásnál!

A papírsárkányt eregető sünivel és kisvakonddal is ugyanaz a teendő, mint az almával és a körtékkel. A papírsárkány zsinórja vékony drótból van nálunk az ablakon.

Ha sikerül jó minőségben kinyomtatnotok ezeket a táncoló körtéket és almát, akkor már csak be kell laminálni és kivágni. Ha ablakra ragasztjátok, akkor kérjétek meg a gyerekeket, hogy a hátoldalát fessék ki, hogy az utcáról is jól nézzen ki.

Lassan beköszönt az ősz, bár még szerencsére igazán nyárias az idő. Kicsit fáj, hogy elmúlt a nyár, de az őszt is nagyon szeretem. A gyönyörű színeit, a füstös illatát, a kirándulásokat, a levél- és gesztenye gyűjtögetést ... A téllel viszont nem tudok megbarátkozni. Korán sötétedik, hideg van, latyak van. Egyedül a karácsonyi készülődést szeretem a télben, úgyhogy a januárt és a februárt általában nehezen viselem. No de ne szaladjunk ennyire előre!
Ezeket az őszi, ablakra vagy bútorra gyurmaragsztóval felragasztható díszeket már két éve csináltam, de még mindig nagyon szépek, nem fakultak meg.
Lepréseltünk szép leveleket, majd belamináltam és körbevágtam.

Danika jelenlegi kedvenc verse ez a fantasztikus Nemes Nagy Ágnes vers:

Piros autó nagyon szalad,
Piros autó, mint a pipacs.
Piros autó ipi-apacs!

Megláttam a rendszámodat!

Véget ért a nyáriszünet, elkezdődött újra az ovi! Hogy majd a hideg, téli napokon is vissza tudjuk idézni nyaralásunk legkellemesebb pillanatait, készítettünk egy kis albumot a nyarunkról.
Kiválogattuk a képeket (itt figyeljünk rá, hogy gyerekszemmel nézzük a képeket, olyanokat válogassunk, amik nekik emlékezetesek. Lehet, hogy mi elolvadunk egy képtől, hogy ott milyen édes kis pofát vág a gyerek, de az még nem valószínű, hogy bármire is emlékezteti a lurkót), kinyomtattuk, kivágtuk. Készítettem egy kis füzetkét az itt talált leírás alapján. A képeket beragasztgattuk, amiről nem volt kép, azt berajzolta Máté. Máté azt is kérte, hogy irogassam be, hogy mi micsoda, "mert akkor a nagyok el tudják olvasni".
Jó kis album lett, vitte is az első nap az oviba (meg a laptopját is :).

Nagyot nevettem, amikor először meghallottam, hogy Máté beült a kartondoboz-autójába és bekapcsolta a GPS-t, aztán mondta magának: Fordulj jobbra... Fordulj balra... Túl gyorsan mész... Máskor a nővérem 3 éves kisfia megkérdezte, hogy kié az a pendrive az asztalon. Hiába, ezek a mai gyerekek ...
Amikor kezembe került egy ív betűs-számos matrica, rögtön arra gondoltam, hogy csinálhatnánk belőle laptopot a gyerekeknek. Ötletem elnyerte a gyerekek tetszését, ígyhát nekiláttunk.
Egy vastag papírt meghajtottunk úgy, hogy középen legyen egy keskeny gerince, megrajzoltuk a képernyőt (Máté természetesen autókat rajzolt rá), mindenféle gombokat bekapcsoláshoz, hangerő-szabályozáshoz stb. Rajzoltunk még rá egeret, majd ráragasztottuk a betűket és számokat.
Azóta rengeteg nagyon fontos levelet megírtak a gyerekek. (Ez azt hiszem a képen is meglátszik - nagyon megviselődött már szegény gép)

Nem tudom, a ti gyerekeitek mennyire vannak oda a matricákért, de az enyémek teljesen fanatikus matrica ragasztgatók. Miután már a szobájukban gyakorlatilag nincs egy négyzetmilliméternyi matricamentes bútorfelület sem, mostanában megpróbálunk a matricákból valami szép képet készíteni. Rajzolunk valami hátteret és arra ragasztgatunk. Egész szép kis alkotások szoktak születni. íme néhány példa:

Ezt a verset nagyon szeretjük. Nagy segítség, ha kicsit gyorsabban szeretnénk haladni a gyerkőccel az utcán. Az elején nagyon lassan mondjuk és lassan is megyünk. Majd egyre gyorsabban, mígnem elkezdünk szaladni.

S-sz
Beh sok súly!
Meg se mozdul!
Friss szenet, ha bekapok:
messze, messze szaladok, szaladok...

Idén augusztus 20-án a keszthelyi tűzijátékot volt szerencsénk megcsodálni a Balaton partjáról. A színes fényeknél csak az tetszett jobban a gyerekeknek amikor szirénázva megjelent a parton két tűzoltó autó téves riasztás miatt.
Az élmény után rajzoltunk is magunknak tűzijátékot. Az egész papírt mindenféle színű zsírkrétával tarkára beszíneztük, majd a forrás szerint az egészet be kellett volna borítani feketére zsírkrétával. Ez nekünk nem sikerült, nem fedte be teljesen a fekete, de nem baj, a végeredmény így is szép lett. Szóval, ha kész vagyunk a színezéssel, jégkrémpálcikával, műanyag villával,vagy ecset végével belekarcoltuk a tűzijátékot. A lényeg, hogy a feketét ilyenkor lekaparjuk, és alatta előbukkan a sok szín.

Hát ez egy igazán bolondos játék, de mi nagyon jót szoktunk mulatni vele. A homokozóba belerajzoljuk egy lakás alaprajzát. Persze nem kell részletesen, csak mondjuk egy hálószoba, egy konyha, egy fürdőszoba, ablakok és egy ajtó. Berajzolunk egy ágyat, egy sütőt és egy kádat. Az a lényeg, hogy mi és a gyerekek megismerjük, hogy mi hol van. És akkor kezdődhet a mese. Vagy szerencsénk van és magától jön egy hangya és "beköltözik" a lakásba, vagy keresünk egyet és belepottyantjuk. Innentől csak néznünk kell a hangyát és mesélni, hogy éppen mit csinál. Bemegy a fürdőszobába,aztán kicsit lefekszik, de nem bír elaludni, ezért kimegy a konyhába hogy csináljon magának egy teát. Észreveszi, hogy nincs otthon méz, ezért elmegy vásárolni (ha az ablakon mászik ki, még viccesebb)stb... Jöhetnek hozzá vendégek, vagy hazaérkezhet apuka is.
Nem tudom, nektek bejön-e ez a játék, de én nagyon szeretem. Bár szüleim szerint, gyerekkoromban is imádtam a hangyákkal bíbelődni. Mindenképpen meg akartam tanítani őket úszni. Beraktam a hangyákat egy tócsába, aztán egy idő után egy levéllel kisegítettem őket onnan. Úgy látszik, én már csak ilyen hangyás maradok.

Ha nem akaródzik a gyerekeknek enni, és éppen van rá időnk, kipróbálhatjuk a következő játékot. Hátha megjön közben az étvágyuk. Egy tálcára összeszedünk különböző étel-falatkákat, olyanokat, amiket már sokszor evett a gyerek. Letakarjuk a tálcát, a gyereket megkérjük, hogy csukja be a szemét és a szájába csempészünk valami falatkát. A gyerkőcnek ki kell találnia, hogy mit kapott. Nálunk a 2 éves - bár élvezte a játékot - de nem tudta kitalálni az ételeket, a 4 éves fiúcskának egész jól ment. Engem is próbára tettek a fiúk. Miután mindent sikerült kitalálnom, Máté csodálattal kérdezte, hogy én hogy tudom ilyen ügyesen mindet kitalálni. :)

Ma a dugó család kivitorlázott a tengerre. (A vitorlások gyurmából, jégkrémpálcikából és alufóliából készültek)

Ezek a helyes kis emberkék parafadugókból készültek. Először fehérre festettük őket, és mikor megszáradtak, kaptak arcot, ruhát.

Ezt a legkisebbekkel játsszuk, már csak a súlyuk miatt is. A kezemben cipelgetem, ringatgatom a kicsit, és az utolsó sornál úgy teszek, mintha leejteném.

Gólya viszi a fiát,
Leejti a tojását
Zsupsz!

Egy műanyagpalackot félig töltsünk meg vízzel (hogy ne boruljon fel könnyen) a kupakját ne csavarjuk vissza, hanem helyette egy ping-pong labdát tegyünk az üveg tetejére. Azt kell a vizipisztollyal eltalálni és a vízsugárral lelökni az üvegről. Készíthetünk több ilyen célpontot, és akkor lehet versenyezni, hogy kinek sikerül előbb lelökni a labdát.